A Bányaipari Ágazati Párbeszéd Bizottság november 25-én tartotta soron következő ülését a BDSZ budapesti székházában, a Városligeti fasorban. A meghívóban jelzett napirend – amelyben az ágazat aktuális folyamatai éppúgy szerepeltek, mint a szállítási nehézségek és az energetikai átalakuláshoz kapcsolódó új hasznosítási modellek – garantálta, hogy ez a délelőtt valóban tartalmas legyen.
A résztvevők – munkavállalói és munkáltatói oldalról egyaránt – aktív, partneri hangulatú egyeztetést folytattak, amelyben helyet kapott az adatokkal alátámasztott helyzetértékelés, a valós mindennapi működési kihívások és azok lehetséges megoldási irányai is.
Aktualitások a bányaiparban
A tanácskozást Telekes Gábor, a BDSZ elnöke és a BÁPB munkavállalói oldalának társelnöke nyitotta meg, majd Zelei Gábor (MBSZ) ismertette az ágazat friss fejleményeit. Minden résztvevő egyetértett abban, hogy számunkra különösen fontos a bányászati szektor stabilitása, a munkahelyek megőrzése és a folyamatos egyeztetés a munkavállalók érdekeiről.
Colas Északkő Kft.: szállítási nehézségek és alkalmazkodási kényszerek
Az ülés egyik legizgalmasabb szakmai blokkja Dr. Kertész Botond (Colas Északkő Kft.) előadása volt, amely lényegében nagyító alá tette a Tokaj–Zemplén térségben tapasztalható közúti korlátozások hatását.
A 38-as és 381-es utak lezárása olyan, mintha a rendszerből „kihúznánk pár puzzle-darabot” – ezt a gondolatot egy látványos nyitódián szemléltette is. A tehergépjármű-forgalom átterelése új útvonalakat, új költségszinteket és teljes újratervezést követel a vállalattól.
Az előadás több konkrét táblázattal és grafikonokkal mutatta be:
- hogyan esett vissza a napi kitermelt és szállítható mennyiség,
- miként változtak a telephelyenkénti volumenszámok,
- és milyen eltérést mutat a „Tény” és „Terv” adatsora az egyes hónapokban.
Az adatok világosan jelezték: a közúti korlátozások nem csupán logisztikai, hanem gazdasági és munkaerő-szervezési kihívást is jelentenek. Az előadást követően a résztvevők beszéltek, ötleteltek arról, hogy milyen hosszú távú alkalmazkodási stratégiák jelenthetnek kiutat ebből a helyzetből.
A lignit új szerepben – mezőgazdasági hasznosítási lehetőségek
A második kiemelt előadás Ragulszky Gábor (MVM Mátra Energia) prezentációja volt, amely a lignit egy kevésbé ismert, ám egyre fontosabb irányát mutatta be: a mezőgazdasági felhasználását.
A bemutató kitért többek között:
- a lignit talajjavító célú alkalmazásának kísérleteire,
- a partneri együttműködésekre,
- az energetikai átmenetből adódó stratégiai lehetőségekre,
- és arra, hogy az anyag megfelelő előkészítéssel milyen mértékben segíthet a mezőgazdasági területek fejlesztésében.
A prezentáció fontos üzenete volt: a lignit jövője nem kizárólag energiatermelés. Új iparági pozíciók nyílhatnak meg, amelyek egyszerre támogatják a fenntarthatóságot és a térségi gazdaságot.
A napirendi pontok lezárása után az „Egyebek” blokkban további aktuális kérdések is előkerültek, külön hangsúlyt kapott a jövő évi ágazati feladatok összehangolása és a folyamatos párbeszéd fenntartásának szükségessége.
Az ülésen újra bebizonyosodott: a bányászati ágazat ereje a partnerségben és a folyamatos egyeztetésben rejlik.
Jó szerencsét!
BDSZ
fotók: Pintér Marcsi és Szabó Tibor

















