Ülésezett az európai szénplatform, amelyet az Európa Tanács hozott létre azzal a céllal, hogy segítse a méltányos és igazságos átmenetet, a szénre épülő villamosáram-termelés európai kivezetése miatt. A BDSZ megalakulásától, 2017-től tagja. Sajnos kezdeményezésünk ellenére Magyarország még nem csatlakozott a szénplatformhoz a környező országokhoz hasonlóan.
Nyitó szekció: Az érintettek bevonása az igazságos átmenetbe (2020. november 16.)
A négynapos ülést Marc Lemaitre, a Regionális és Várospolitikai Főigazgatóság (DG Regio) vezetője nyitotta meg. Elmondta, hogy jelenleg a Területi Átmeneti Tervek elkészítése folyik. Az IÁ Alap programjainak alkalmazása 2021 elején indul. Ennek az alapnak az a célja, hogy biztosítsa a szénrégiók jövőjét, így olyan projekteket támogat, amelyek gazdasági és szociális megoldásokat kínálnak. Ebben a tekintetben ugyan a kormány a főszereplő, a tényleges változások azonban helyben történnek, ezért minden fázisban be kell vonni az érintetteket (vállalkozásokat, szociális partnereket, civil szervezeteket), főleg a fiatalokat, legyenek ők a változások mozgatórugói, és meg kell őket győzni, hogy maradjanak.
Az ülés második előadója Luc Triangle, az IndustriAll Europe szakszervezeti szövetség főtitkára volt, aki - az érintett munkavállalók képviselőjeként - a következő fontos kérdésekre hívta fel a figyelmet:
- központi kérdés a munkavállalók részvétele a döntésekben és a szociális párbeszéd, valamint a minőségi munkahelyek megteremtése,
- a COVID-19 járvány felgyorsította a folyamatokat, ebben a legriasztóbb a fiatalok munkanélküliségének növekedése – a tavalyi 6%-ról az idén 17,5%-ra,
- aggasztó az EU költségvetés tárgyalása során az IÁ Alap csökkentése,
- az új iparpolitikának figyelni kell ezekre a szempontokra, és a Helyreállítási Tervben meg kell jelenjen az igazságos átmenet támogatása – az IndustriAll Europe ilyen értelemben szól erről a kérdésről állásfoglalásában,
- komoly veszélyt jelent, hogy a populizmus aláássa a reális megoldásokat.
Az ülés utolsó előadója Vojko Obersnel, Rijeka város polgármestere, a regionális tanács elnöke volt. Előadásában kiemelte, hogy az IÁ Alap csökkentése veszélyezteti fontos, már beindult programok megvalósítását, főleg azokat, amelyek a szociális infrastruktúra megújítását célozzák.
A Szénplatform jövőbeni működésével kapcsolatban azt a javaslatot tette, hogy ketté kellene bontani: egy olyan fórumra, amely a technikai kérdésekkel foglalkozik – beruházások stb., és egy másikra, amely évente összegyűjti a platform tagjait az együttműködések kialakítása, jó gyakorlatok ismertetése stb. céljából.
Az előadásokat követően kérdések hangzottak el, amelyekre az előadók válaszoltak.
Arra a kérdésre, mi a területi átmeneti tervek benyújtásának határideje, illetve hogyan viszonyulnak egymáshoz a különböző alapok, Marc válasza az volt, hogy a tervek elkészítésének határideje 2022, ugyanakkor nem kell eddig várni, mert a többi alapra kiírt pályázatokra – ha sürgősek az igények – lehet korábban is pályázni, nem szükséges minden esetben a TIÁ terv. Luc azzal egészítette ki, hogy az új iparpolitika a legfontosabb.
Arra a kérdésre, hogy a munkahelyek problémája milyen súllyal kell szerepeljen a tervekben, az volt Marc válasza, hogy ezt a kérdést ketté kell bontani: más megközelítést kíván a munkahelyteremtés, és mást a munkahelyek megtartása, ezeket világosan megkell határozni a stratégiában. Luc kiemelte, hogy nem csak a megújuló energiát kell szem előtt tartani, hiszen nem minden régió rendelkezik ilyen lehetőségekkel, és már a tervezésnél be kell vonni minden érintettet, nem csak a közigazgatást és politikát. A foglalkoztatás kérdésén belül kérdés hangzott el az előnyugdíj lehetőségére vonatkozóan is, amire az volt a válasz, hogy az EU ebben a témakörben a gazdaság élénkítésére koncentrál, ebbe nem tartozik bele az előnyugdíj.
Luc a munkahelyek témájával kapcsolatosan elmondta, hogy az igazságos átmenet célja a minőségi és fenntartható munkahelyek létrehozása kell legyen, ezért a tervek középpontjában a területi ipar- és gazdaságpolitika, valamint a területi foglalkoztatáspolitika kell álljon.
Arra a kérdésre, hogyan határozzák meg a kedvezményezett régiókat, Marc elmondta, hogy az a tapasztalat, hogy a tagállamok szélesítenék a kört, az EU inkább szűkítené. A támogatási megállapodásban rögzíteni fogják a fókusz elveit. Az igazságos átmenet nem csak az energia átmenetet fedi le, a tagállami leosztás mértéke meg van határozva – ezen belül az EU figyeli, hogyan osztják ki a kormányok a támogatásokat az egyes régiók között, vagyis hogyan készül a Területi Igazságos Átmenet Terv.
A délutáni szekcióülés a Szénplatformról szóló helyzetjelentésről szólt.
A szekcióülést Catharina Sikow-Magny, az Energia Főig. (DG ENER) főigazgató-helyettese vezette. Bevezetőjében elmondta, hogy két új régió csatlakozott a platformhoz, a lengyel Malopolska és a bolgár Stara Zagora. Beszámolt a START program (az EU pályázat-előkészítő támogatása) eredményeiről, valamint a következő évben várható újításokról, mint az új eszköztár és a támogatási formák. Új együttműködés a Nyugat-Balkán és Ukrajna közös programja, és új információcsomagot jelent az országonkénti kivezetési tervek ismertetése.
Ezután a START program gyakorlati megvalósításának példájaként a spanyol Asturias tervezési folyamatáról hangzott el előadás: ebben a régióban ennek a programnak a segítségével alakították ki a projektjeiket. Azt tervezik, hogy a járvány végeztével egy találkozót szerveznek, ahol bemutatják eredményeiket.
A következő előadás keretében Nicola de Michelis, a DG REGIO Okos és Fenntartható Növekedés programirodájának vezetője beszélt arról, hogy a következő néhány évben hatalmas összeg áll majd rendelkezésre az átmenettel kapcsolatos programok finanszírozására (az előző ciklus költségvetésének maradványa, az Igazságos Átmenet Alap, a Helyreállítási Alap stb.), azonban az átmenet középtávú program, nem szabad átgondolatlanul, gyorsan elkölteni.
Andreas Gentili, a Kutatás-Fejlesztési Főig. (DG RTD) Jövőbeni Alacsony Kibocsájtású Ágazatok osztály vezető-helyettese a Szén és Acél Kutatási Alap (RFCS) szerkezetéről beszélt, amiből kiderült, hogy az alap kétharmad részben az acéliparban folyó, egyharmad részben a széniparban folyó kutatásokat támogatja. Az Igazságos Átmenet Mechanizmuson belül ez az alap is felhasználható az innovációk támogatására.
Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy az IÁ Tervnek lehetőleg egy régiót kell lefednie, de lehet többet is, konkrét projektet nem kell benyújtani, de a tervnek konkrét igényekre kell épülnie. Az EU nem ellenőrzi, hogy volt-e helyi konzultáció, de elvárja. Arról, hogy ebből az alapból lehet-e finanszírozni a szénről gázra való áttérést, még nem született döntés.
Ez után bemutatkozott a két újonnan csatlakozott régió, valamint beszámolt tapasztalatairól Németország (STARK projekt, egy rugalmasan használható pénzügyi támogatás) és Spanyolország (Igazságos Átmenet Paktum: megkötését a 2018-as bányabezárások, valamint az idei szenes erőmű leállítások kezelése indokolta).
A spanyol példa: a paktumnak megfelelően ötévenként helyzetértékelés, amelynek során megvizsgálják az érintett területeket, ágazatokat, csoportokat. A közigazgatás minden szintje részt vesz a folyamatban, először minden szint bevonásával rögzítik a megállapodás kereteit, majd lebontják régiókra. A folyamat lépései: társadalmi vita – az eredmények elemzése – a támogatási igények felmérése – a prioritások megállapítása – ágazati megállapodások megkötése. Jelenleg a folyamat a konzultációs szakaszban van, 500 projektjavaslatot értékelnek.
November 17-én a „Hidrogén stratégia – lehetőségek a szénrégiók számára” c. szekcióülés zajlott le.
A bevezetőben Carsten Rothballer és Timon Wehnert, a Szénplatform Titkárságának képviselői ismertették az EU hidrogén stratégiáját. Kiemelték, hogy a hidrogén felhasználásának célja rendkívül széleskörű lehet: a közlekedésben és szállítás területén, az ipar különböző területein és az energia tárolásában. A szerepe régiónként változhat, más az urbanizált területeken és más az ipari területeken. Azok a régiók, amelyek gazdagok megújuló energiaforrásokban, a hidrogén előállításában játszhatnak fontos szerepet.
A bevezetőt követően Ruud Kempener, az Energia Főigazgatóság (DG ENER) képviselője arról beszélt, miért most időszerű a hidrogénnel foglalkozni: az EU „Green Deal” stratégiája, az ellátás, a foglalkoztatás és az ipar problémáinak, valamint a COVID járvány következményeinek helyreállításában játszhat fontos szerepet. Az energiaellátás területén fontos célkitűzés a semleges energiarendszer létrehozása, amely most egyirányú (a termelőtől a fogyasztó irányába), a hidrogén lehetővé teheti a jövőben a hálózatokon belüli változó irányú energiaáramlást. A stratégia útitervének állomásai: 2024 – 2030 – 2050. A stratégia un. „hidrogén völgyek” (Hydrogen Valleys) hálózatának létrehozását vizionálja, amelyek között szénrégiók is lehetnek. Kialakításukat beruházási területek és alapok meghatározása segítheti. Ennek alapja a „teljes értéklánc” elve.
Kérdésekre válaszolva elhangzott, hogy a hidrogén a szélesebb EU energiapolitika része. A támogatásoknál nemcsak a költség számít, fontos szempont a munkahelyteremtés és a zöld hidrogén.2050-re az energiatermelés 25 %-a hidrogénalapú lesz. A CCS alapú hidrogéntermelés drága, Kínában alkalmazzák, Európában nem.
Az előadást követően jó példák következtek: Hans-Joachim Polk, a német VNG AG képviselője a „Lauchstädt Energiepark” kísérleti projektről számolt be, amelyben több német vállalat vesz részt, és amelyben szélerőművekben termelt energiával állítanak elő elektrolízissel hidrogént, a földalatti tárolókban tárolják, majd meglévő gázvezetékekben szállítják a felhasználókhoz.
Mara Bubberman a holland „New Energy Coalition” képviseletében számolt be az Észak-Hollandiai nagy volumenű beruházásról, amely a holland „Hidrogén Beruházási Terv 2.0” keretében jelentős hidrogén kapacitást épít ki 2025-ig. A beruházás nemzetközi együttműködéshez kapcsolódik, amely része a „hidrogén völgyek” hálózatának. E hálózat magyar tagja egy pécsi projekt is.
A délutáni szekció az igazságos átmenet finanszírozási eszközeinek bemutatásával foglalkozott. A bevezetőben Jonathan Denness, a DG REGIO Pénzügyi Intézményekkel való Kapcsolati Osztály vezetője, valamint Pierre Heilbronn, az Európai Fejlesztési Bank stratégiai elnökhelyettese ismertette az EU igazságos átmenet finanszírozási stratégiáját.
Ezt követően Simon Barnes , az Európai Beruházási Bank beruházási tanácsadó központjának igazgatója beszélt azokról a programokról, amelyek keretében támogatást lehet kérni a projektekhez: ilyen a JASPERS program, amely a pályázatok előkészítéséhez ad segítséget, az URBIS, amelynek keretében a Tanácsadó Központ ad támogatást, valamint az ELENA (az Európai Beruházási Bank (EIB) és az Európai Bizottság közös kezdeményezése a Horizon 2020-program keretében. Az ELENA pénzügyi támogatást nyújt technikai feladatok elvégzéséhez, amelyek középpontjában energiahatékonysági, elosztott megújuló energia és városi közlekedési programok megvalósítása áll.)
Roman Doubrava, a DG CLIMA képviselője a Modernizációs Alapról adott tájékoztatást, amelynek keretében 10 alacsonyabb költségvetésű tagország (köztük Magyarország) kaphat támogatást. Ez az alap a CO2 kvóták befizetéséből jön létre és tagállami szinten osztható fel. A program 2021-ben indul, november végén már láthatóak lesznek a pályázatok. A folyamat lépései: a tagállamok pályázatot nyújtanak be – az EBB megvizsgálja, megfelel-e a prioritásoknak – ha igen, az EU Bizottság engedélyezi és az EBB elindítja a finanszírozást – a tagállamban megvalósítják a projektet és jelentik a Bizottságnak. Ha az értékelés azt állapítja meg, hogy nem prioritás, egy bizottság dönt a támogatásról, az azonban ebben az esetben csak 70 % lehet. A pályázatokat hathónapos ciklusokban bírálják el. Ebben az évben az első bizottsági ülés októberben volt, a tagállamok november végéig nyújthatták be a pályázatokat, az alap 2021 januárjában lesz működésre kész.
Az előadásokról felvétel készült, amelyhez a „Just Transition Platform” (magyarul: Méltányos átállási platform) honlapján lehet hozzáférni.
Dr. Stanitz Károly nemzetközi szakértő
