A ma közzétett csomag, amely a 2030-ra vonatkozó éghajlati célokat konkrét intézkedésekké alakítja át, drámai gyorsulást jelent az EU dekarbonizációjában. Az ipar és annak munkaereje az intézkedések által legsúlyosabban érintettek között van. Az industriAll Europe csalódott, hogy néhány érdekes kezdeményezés ellenére a csomag nem tartalmaz új intézkedéseket vagy jelentős forrásokat arra vonatkozóan, hogy a munkavállalók számára méltányos átmenetet biztosítsanak, miközben az EU dekarbonizációja felgyorsul.
A mostanában tapasztalt szélsőséges időjárási jelenségek arra emlékeztetnek minket, hogy a tudománynak igaza van: az éghajlatváltozás már itt van, és iparágaink jövőjének éghajlat-semlegesnek kell lennie. De hol van a változásra való felkészülés jogi kerete? Hol van az Igazságos Átmenet program a zöld megállapodás hatálya alá tartozó valamennyi munkavállaló számára (források, aktív munkaerőpiaci politika és társadalmi párbeszéd)?
Luc Triangle, az industriAll Europe főtitkárának nyilatkozata a csomag közzétételét követően:
„A Fit-for-55 csomag mérföldkő az európai éghajlatpolitikában, mivel 2050-re biztosítja az éghajlat-semlegességet. Ennek eredményeként több százezer munkahely fog megváltozni. Hol van tehát ebben a csomagban a szociális dimenzió annak biztosítása érdekében, hogy előre láthassuk a bekövetkező változásokat, és elkerüljük az elbocsátásokat és társadalmi károkat?
Az energiaigényes iparágak, az autóipar és a kitermelőipar dolgozóit aggasztja, mindez mit jelent a jövőjük szempontjából. Az industriAll Europe továbbra is szorgalmazza az éghajlatpolitika határozott társadalmi és foglalkoztatási menetrendjének kidolgozását, amely elősegíti a jó munkahelyek létrehozását és fenntartását, valamint intézkedéseket vezet be a negatív hatások csillapítására. „A zöld megállapodás csak akkor lehet sikeres, ha az egyben társadalmi megállapodás is” – hangzott el többször az elmúlt év folyamán. Követeljük, hogy ez ne csak ígéret maradjon. ”
Az ipari dolgozók legalább annyit követelnek, hogy a dekarbonizációt ne az ipar leépítésén keresztül érjék el. Ehelyett a mai csomagnak az iparágak átalakításához kell vezetnie, nem pedig zavarokhoz és brutális szerkezetátalakításokhoz. A politikai döntéshozóknak azt is biztosítaniuk kell, hogy a gyorsaságot ne keverjük össze a kapkodással, és hogy a felülvizsgált éghajlati jogszabályok vegyék figyelembe az iparágak átalakításához szükséges időt minden régióban. A csomagnak olyan környezetet kell kialakítania, amely lehetővé teszi a szén-dioxid-mentesítést, beleértve az energiatermelés dekarbonizálását, a szükséges infrastruktúrát, a vezető piacokat, a beruházásokat és a képzett munkaerőt. Erős értékláncoknak kell létrejönniük a megújuló és dekarbonizált energiatermelés és -rendszerek, a nulla és alacsony kibocsátású járművek, az akkumulátorok, a tiszta hidrogén, a körforgásos gazdaság, a fenntartható biomassza, a szigetelőanyagok, a szénmegkötés és -tárolás/felhasználás terén. Ehhez határozott európai ipari stratégiára van szükség az éghajlattal és az energetikával kapcsolatos célok mellett.
Az éghajlati célkitűzéseknek társadalmi célkitűzésekkel együtt kell járniuk. Az industriAll Europe üdvözli a magasabbra tűzött éghajlati ambíciókat, de bírálóan jegyzi meg, hogy a mai csomag ezt részben regresszív politikai eszközökké alakítja át - az EU kibocsátáskereskedelmi rendszerének (ETS) kiterjesztése - amelyet korlátozott társadalmi intézkedésekkel ellensúlyozhatnak, mint például az éghajlati szociális eszköz és a kapcsolódó mechanizmus. Hasonlóképpen, a dekarbonizáció felgyorsulását látjuk anélkül, hogy további források lennének biztosítva a fosszilis tüzelőanyagoktól függő régiók számára, és nincs konkrét javaslat a munkavállalók részvételének fokozására vagy a jogi kereteken belüli változások előrejelzésére.
Judith Kirton-Darling, az industriAll Europe főtitkárhelyettese:
„A Fit-for-55 csomag felgyorsítja ágazataink átalakítását, de nem lesz igazságos az átmenet, ha a dekarbonizáció dezindusztrializációhoz vezet. A szén-dioxid-árképzés ugyan szerepet játszik, csakúgy, mint a karbonintenzitást ellensúlyozó mechanizmus, de ezek nem csodaszerek az EU iparának szén-dioxid-mentesítéséhez. Az EU kibocsátáskereskedelmi rendszere (ETS) nem hatékony iparpolitika. Az ETS reformját bele kell foglalni egy szélesebb körű ipari stratégiába, amely figyelembe veszi az ágazati és regionális sajátosságokat, és biztosítja az átalakító intézkedések elindításához szükséges fő eszközeket.
Ez a modernkori történelem legnagyobb ipari változása, amely az egész gazdaságban kihat a munkavállalókra. Jogi keretre van szükségünk a változás előrejelzésére, megfelelő forrásokkal, amelyek biztosítják, hogy ez tárgyalásos, kiegyensúlyozott, igazságos átmenet legyen. A munkavállalókat a változás szereplőinek kell tekinteni, és nem a politika passzív befogadóinak, ha meg akarjuk teremteni azt a társadalmi elfogadottságot, amely szükséges ahhoz, hogy három évtized alatt elérjük az éghajlat-semlegességet."
A mai naptól kezdve ez a fontos jogszabálycsomag már nem az Európai Bizottság kezében van – a nemzeti kormányok és az európai parlamenti képviselők feladata biztosítani, hogy az egyensúly helyreálljon, és hogy a munkavállalók jogos aggodalmai az igazságos átmenettel kapcsolatosan közvetlenül tükröződjenek a jogalkotási keretekben, és minden európai munkahelyen végrehajtásra kerüljenek.
Az industriall Europe – tagszervezeteivel együttműködve – tovább elemzi a csomagot, és konstruktív módon hozzájárul a szakpolitikai folyamathoz. Számunkra elsődleges annak szükségessége, hogy igazságos átmenetet biztosítsanak az ipari dolgozók számára a 2050-ig elérendő éghajlat-semleges EU megvalósítása során.
