Az ÁKT áttekintette a szakképzésre és felnőttképzésre vonatkozó jogi szabályozás helyzetét és a gyakorlati tapasztalatok alapján javaslatokat fogalmazott meg a jövőre vonatkozóan.
Az ülésén Rabi Ferenc képviselte a BDSZ-t.
A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény novemberi módosítása nyomán 2018. július 1-től ágazati készségtanácsok (ÁKT) kezdik meg a működésüket. Az ÁKT-k működésének legfőbb célja, hogy a szakképzés és a felnőttképzés jövőbeni fejlesztésében a vállalatok nagyobb szerepet kapjanak. Jelenleg 16 készségtanács már kész az indulásra és az előzetes szakmai munkát is megkezdte. Az ÁKT-k kialakítását és a működés koordinálását a törvény a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) feladataként határozza meg.
Az ÁKT-k működésének alapelve, hogy azokban az egyes ágazatok reprezentatív munkaadói jelenjenek meg, akik képesek lefedni az ágazat szakmáit, megjeleníteni az ágazatba tartozó vállalatok munkaerő-piaci igényeit. Ez biztosíthatja, hogy a képzéstartalmak meghatározása közvetlenül a vállalatok igénye alapján történik. Ennek érdekében úgy szükséges az ágazati készségtanácsokat kialakítani, hogy azok tagjai kizárólag konkrét vállalatok képviselői legyenek.
A 2017. Évi CXCII. Törvény egyes oktatási, szakképzési törvények és az azokkal összefüggő törvények módosításáról szóló jogszabály értelmében a készségtanács tagjai között helyet foglal 1 fő, akit a munkavállalói érdekképviseletek delegálnak az adott ágazati készségtanácsba.
