BDSZ

Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete

2019. szeptember 13-án Miskolcon a Magyar Tudományos Akadémia Miskolci Akadémiai Bizottság(MAB) székházának díszterme zsúfolásig megtelt, köztük a BDSZ meghívott képviselője.

Az elnökségben helyet foglaltak: 
Prof. Dr. Lakatos István az MTA r. tagja, Prof.Dr . Roósz András az MTA r. tagja, a MAB elnöke, Prof. Dr Torma András a Miskolci Egyetem (M.E.) rektora, Deák Csaba az M.E. kancellára, Prof. Dr. Szűcs Péter az M.E. Műszaki Földtudományi Kar dékánja, Prof. Dr. Palotás Árpád az M.E. Műszaki Anyagtudományi Kar dékánja.

Lakatos István levezetőtő elnök, majd Torma András és Deák Csaba köszöntései után az alábbi előadások hangzottak el:

  1. Dr. Bartha Dénes egyetemi tanár, intézet igazgató (Soproni Egyetem)-100 éve költözőtt Selmecről Sopronba a Bányászati és Erdészeti Főiskola
  2. Dr. Bőhm József c. egyetemi tanár - Kényszerű elválás Soprontól, a Bányamérnöki Kar Miskolcra költözése és kiépülése
  3. Dr. Szűcs Péter egyetemi tanár, dékán - Kihívások és lehetőségek a Műszaki Földtudományi Kar működésében
  4. Dr. Farkas Ottó professzor emeritus - A kohómérnökképzés soproni utolsó évei, Miskolcra költözése és meghonosodása
  5. Dr. Palotás Árpád Bence egyetemi tanár, dékán - A Műszaki Anyagtudományi Kar fejlődése és jövőbeni feladatai

Bővebben a teljesség igénye nélkül: 

1735 - Selmecbányán (Schemnitz, Banska Stiavnica) a világ első műszaki felsőoktatási intézményeként megalapított Bergschule (Bányászati iskola) az Osztrák – Magyar Monarchia számára képezte német nyelven vezető bányászati és kohászati szakembereket( mérnököket).
1762 - Mária Terézia 1762. október 22-én döntött az intézmény akadémiai szintre történő fejlesztéséről.
1764 – 1846 - Az intézmény elnevezése: k.k. Berg – und Forstakademia
1867 - Az 1867 –es kiegyezés után már magyar nyelvű az oktatás, az intézmény elnevezése Magyar Királyi Bányászati és Erdészeti Akadémia.
1918 év vége - A teljes személyzet, felszerelés és hallgatóság Sopronba települt át.
1919 - Áprilisban megkezdődik az oktatás.
Számos név változás után
1949 - Létrejön Miskolcon a Nehézipari Műszaki Egyetem ( új Gépészmérnöki Kar, és az évszázados hagyományokkal rendelkező történelmi karok ( Osztályok) a Bányamérnöki -, Kohómérnöki Karok és a Földmérő Mérnöki Kar). A Sopronban maradt Erdőmérnöki Kar kiegészülve további karokkal ma Soproni Egyetem elnevezéssel működik.
1990 - A Nehézipari Műszaki Egyetem elnevezése új tudományterületekkel kiegészülve 1990-ben Miskolci Egyetem elnevezésre változott.

A két egyetem mindenkor megfelelve a kor kihívásainak is, büszkén vállalja, folytatja és követi a világhírű Selmeci Akadémia szellemiségét, több száz éves múltját, őrzi és ápolja hagyományait, történelmi emlékeit és értékeit.

 

  facebooktwitter